Az első MTA-doktor a PPKE BTK-n végzettek közül

2017. december 1-jén C. Tóth Norbert nyilvános vitában megvédte akadémiai doktori disszertációját. Az akadémiai doktori cím elnyerése érdekében monografikus igénnyel dolgozta fel a késő középkori nádori intézmény politikatörténeti vonatkozásait. Munkájában a teljesség igényével tárgyalta mindazon jelenségeket, melyek a nádor hivatalba kerülésének hátterével, hivatali hatáskörének nem kifejezetten igazságszolgáltatási összetevőivel és közéletben betöltött szerepével voltak szoros összefüggésben. Vizsgálatát alapos és teljes körű forrásfeltárásra, a vizsgálatba bevont források körültekintő kritikájára, továbbá mind szélesebb körű eredmények hatékony kimunkálására módot adó, részletekbe menő  értelmezésére alapozta. A jelentős részben kéziratos forrásbázis tartalmának megismerése révén kiformálódott állításait összevetette a részkérdések historiográfiájának téziseivel, ezt követően pedig sajátos módszertanra – archontológia, itinerárium, filológia – alapozva részleteiben is kidolgozta azokat és határozott formába öntötte eredményeit. A munka a magyar történetírás legjobb hagyományaiból táplálkozik, ezekre épül a szerző tabut nem ismerő szókimondása, vitára mindig kész kérdésfeltevése. Körültekintését dícséri, hogy módszertanát korszerű komplexitás jellemzi: a tradícionális diplomatikai, paleográfiai, papirológiai metódusokat modern irányzatokkal  ötvözi. A munka tartalmi elemein is jól megfogható egy szorgalmas és tevékeny életpálya során megszerzett különleges tudás, melynek összetevői az elmúlt évtizedek során szervesen épültek egymásra; de kimutatható az a módszertani tapasztalatrendszer is, melyre a jelölt színvonalas műhelyekben és beszélgetésre mindig kész kollégák inspiráló környezetében tett szert. Az értekezésben hangsúlyt fektetett a határozott gondolatmenetre, a koherens és célirányos érvelésre és a gondos formai kimunkálásra. Az értekezés módszertanának fontos újdonsága, hogy eltekint az amúgy is mesterséges (eredetileg a jobb megértés szolgálatára kialakított, de ma már inkább formális és akadályt jelentő) mohácsi korszakhatár merev értelmezésétől és a történelmi folyamatot hosszú távon mutatja be.

C. Tóth Norbert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait, többek között a magyar felsőoktatásban akkoriban unikális medievisztika programon. 25 esztendővel ezelőtt, 1992-ben akkor iratkozott be a Karra, amikor az Egyetem éppen a kapuit nyitotta. 1997-ig, alapképzési tanulmányainak befejezéséig egy tudásszomjas – oktatókat is inspiráló – generáció kiemelkedő egyéniségeként mindent elsajátított, ami az iskolapadban megszerezhető volt, ami tudást pedig nem kaphatott meg az oktatóitól, később annak kimunkálására maga vállalkozott. Pályája során végig szorgalom, figyelem és a könyvekben rejlő tudás iránti igény, az olvasás szeretete jellemezte. Szerencsésebb körülmények között talán az egyetemi katedrán kellett volna pályáját kezdenie, de a jósorsa olyan tudományos műhelybe vezérelte, ahol egy „nagy tölgyfa” árnyékában, Borsa Iván mellett nem pusztán arra a módszertani ismeretre tehetett szert, amit oktatói már nem adhattak meg számára, hanem egy tudományos életprogramra is. A szakmai életben mindenkor irigylésre méltóan aktív volt, időt és energiát nem kímélt, hogy minden szakmai alkalmon ott legyen, a vitában vagy a diskurzusban részt vegyen, szókimondása gyakran életet lehelt unalmasnak ígérkező összejövetelekbe. Mindig mindent elolvasott, értékelt, és – aki ismeri, jól tudja róla – mindenről határozott véleménye volt. Az elmúlt 25 év alatt felgyűlt tapasztalatai révén ma már ő ad kidolgozható és megvalósítható témákat hallgatóknak és fiatal kollégáknak, időközben – iuvenis senex – a professzionális kutatóból professzúrára kész egyéniséggé vált. A legjobb mesterektől  tanulhatott, és vehette örökül az ideát: „pro se ipsa est appetenda scientia” — Borsa Ivántól, Engel Páltól, Kubinyi Andrástól, Madas Edittől, Solymosi Lászlótól és másoktól az elkövetkező generációból. A  magvetés jó földbe hullott és bőséges termést hozott.

C. Tóth Norbert az első, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatói közül negyedszázados történet után a Magyarországon elérhető legmagasabb tudományos minősítést, a Magyar Tudományos Akadémia doktora fokozatot megszerezte. Számára a cím egy szorgalmas és tevékeny életpálya elismerése, de kiemelkedő a jelentősége az Egyetem életében is: Karunk ezzel lépte át a tudományos nagykorúság küszöbét. Ha C. Tóth Norbert teljesítményéhez bármily csekély mértékben is hozzájárulhattunk, büszkék lehetünk rá.

                                                                                                                                                   Szovák Kornél

C. Tóth Norbert a Cameralia Apostolica részprojekt keretében szerződéses munkatársként kapcsolódott be a Lendület-kutatócsoport tevékenységébe, emellett a nyári Fraknói Akadémia rendszeres előadója, résztvevője. Akadémiai  doktori védésén a Fraknói Kutatócsoport részéről a bírálóbizottság tagjaként vettünk részt.

Képek