Gyöngyösi István, a katolikus barokk költő

Presentation of the book „István Gyöngyösi’s letters and documents”. It was edited by József Jankovics, Judit Nyerges and Péter Tusor. Gyöngyösi István, a katolikus barokk költő – új kötet bemutatója az Eötvös József Collegiumban

Genezisét tekintve a kora újkori latin forrásfilológia és -textológia irányából kapcsolódtunk be a Kutatócsoport részéről Gyöngyösi István levelezésének és iratainak feltárásába és publikálásába. A kutatás nem várt egyháztörténeti eredményt is hozott.

A Balassi Kiadó immár húsz éves múltra visszatekintő Régi Magyar Könyvtár. Források című sorozatának legújabb kötetét mutatták be 2017. szeptember 19-én az Eötvös József Collegium Dísztermében. E sorozatában a kiadó már több alkalommal jelentetett meg a 17. századi költő, Gyöngyösi István műveit tartalmazó munkát. Ezúttal nem Gyöngyösi verseinek, irodalmi munkásságának, hanem levelezésének kiadására került sor: Gyöngyösi István levelei és iratai (Régi Magyar Könyvtár. Források 15), közreadja Jankovics József–Nyerges Judit–Tusor Péter, Budapest 2017 (Balassi Kiadó).

A hallgatóságot elsőként Horváth László, az Eötvös József Collegium igazgatója köszöntötte. Ezt követően Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója mondta el üdvözlő szavait, röviden visszatekintve a kiadó gondozásában 1998 óta eddig megjelent Gyöngyösi-kötetekre, majd az ismertetésre Tóth Zsombor irodalomtörténészt és Mihalik Béla Vilmos történész-levéltárost kérte fel.

Tóth Zsombor először röviden ismertette a közreadók Gyöngyösivel kapcsolatos korábbi munkásságát. Az ismertetés során elsőként kiemelte a kötet összeállítói által megrajzolt új Gyöngyösi István-képet, a kutatásoknak köszönhetően kiderült ugyanis, hogy a korábban kanonizálódott életrajz valójában több, egy időben és azonos területen, a vármegyei adminisztrációban tevékenykedő Gyöngyösi István életadatainak összemosásából jött létre. Ennek felismerésével sikerült kiszűrni több,  eddig tévesen vele kapcsolatba hozott történeti forrást, illetve életútjából eddig fontosnak hitt események estek ki, például az eddigi vélekedéssel ellentétben nem volt konvertita, egész életében katolikusként élt, nem számított vagyonos embernek, életét a familiárisi viszonyrendszer határozta meg. Kiemelte Gyöngyösi és Wesselényi Ferenc nádor közti bizalmas viszonyt, s annak lehetőségét, hogy néhány nádor neve alatt fennmaradt levelet Gyöngyösi írhatott, valamint Gyöngyösi kora újkori magyar értelmiségi szerepét. Bemutatójának végén kitért a biográfia és írás kapcsolatára, arra, hogy a költő irodalmi műveiben megtalálható események milyen kapcsolatban állnak az életrajzi adatokkal, valamint egy választott motívum kapcsán adalékkal szolgált Gyöngyösi műveltségének megismeréséhez.

Másodikként Mihalik Béla Vilmos ismertette a megjelent kötetet. Ő is kiemelte – elsősorban a költő katolikus vallására vonatkoztatva – az új életrajz fontosságát. Több levél tartalmi ismertetésén keresztül arra világított rá, hogy a kötetben kiadásra került források milyen fontos adalékai lehetnek a 17. század második fele egyháztörténetének. Véleménye szerint Gyöngyösi Gömör megyei alispánságában fontos szerepe volt katolikus voltának, mert megbízható személynek számított a Szepesi Kamara szemében, s talán szintén felekezeti hovatartozása játszhatott közre Jelenik Andrással szembeni birtokperében is. A főként egyháztörténeti szempontú válogatás után Mihalik kiemelte, a levelek ezen túl természetesen hasznos forrásai a kormányzattörténetnek, társadalomtörténetnek, valamint a mikrotörténeti kutatásoknak egyaránt.

A könyvbemutató második felében a kötet összeállítói szóltak néhány szót a megjelent kötettel kapcsolatban. Jankovics József rövid beszédében elmondta az eddig ismert Gyöngyösi-kép kialakulásának folyamatát. Ismételten összefoglalva az új eredményeket kijelentette: szükséges ezen új adatok fényében újra vizsgálat alá venni a költő életművét – kiemelve a nagyszombati tanulmányok jelentőségét –, mely lehetővé tenné a 17. századi költő irodalmi kánonba való beemelését is.

Végül Tusor Péter mutatta be néhány szóban a kötet elkészüléséhez vezető több mint húsz éves munkafolyamatot. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új Gyöngyösi-kép csak a kutatás közben rajzolódott ki, nem volt előre sejthető, hogy ilyen fontos eredménnyel zárul majd a vizsgálat. Mihalik Béla bemutatójára reagálva kiemelte, hogy az említett birtokperben Gyöngyösi katolikus voltán túl akár meghatározó szerepe lehetett Esterházy Pál nádornak is, aki a költőt nagyszombati közös tanulmányai során ismerhette meg. Zárásként kihangsúlyozta a könyvbemutatónak helyszínt adó Eötvös Collegium és az Irodalomtudományi Intézet közös szerepét, ami az egyetemi oktatás és az akadémiai kutatás kooperációjának eredményességét, sőt szükségességét modellezi.

Az eseményt lezáró szavaiban Soóky Andrea azt a reményét fejezte ki, hogy Gyöngyösi István a Balassi Kiadó egy másik sorozatában (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok) visszatérhet. Ahogy a kötetet bemutató szavakból láthatóvá vált a magyar történelem- és irodalomtudomány nemcsak egy újabb értékes forráskiadvánnyal lett gazdagabb. A frissen feltárt adatoknak, ismereteknek köszönhetően új kutatási terület nyílt meg a kutatók előtt eddig nem ismert szempontok bevonásával.

Meghívó
Képek
MP4
MK