Részvétel a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáján

Terézia Horváth, Viktor Kanász and Ádám Porubszky lectured at the conference "Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciája"  — A Kubinyi András Történész Műhely 2018. március 21. és 23. között szervezte meg a Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciáját. A nagy érdeklődés által övezett programon a kutatócsoport több munkatársa is részt vett.

A kutatócsoport vezetője, Tusor Péter a Középkori és kora újkori magyar történelem szekciójának elnöki tisztét látta el.

Horváth Terézia, a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja segédmunkatársának az előadásban a 16. század elején keletkezett, szentszéki bíráskodásban használt - jelenleg az Egyháztörténeti Kutatócsoport munkatársai által Szovák Kornél szakmai vezetése alatt kiadás alatt álló - Beneéthy- és Nyási-formuláskönyvek tartalmi összehasonlítása történt meg. Ennek eredményeként a két kézirat egymáshoz való eddig is ismert szoros kapcsolatán túl sikerült válaszokat adni az eltérések lehetséges okaira is. A vizsgálat során gyakorlati használathoz köthető formulabővülés figyelhető meg, mely egyszerre növeli a két kötet forrásértékét, s gazdagítja új lehetséges szemponttal azok kutatását.

Kanász Viktor, a Fraknói kutatócsoport segédmunkatársa Kanizsa 16. századi egyházi viszonyait mutatta be. Kiemelte, hogy a témát csak a katolikus egyház és társadalom történetébe ágyazva érdemes csak vizsgálni, megcáfolva a kanizsai protestantizmus koraújkori eltűnésének okaként elterjedt "Habsburg-ellenreformáció" mítoszát, s külön részletezve a Haym Kristóf kapitánysága alatti vallási villongások, és a haditanács erre adott válaszainak tanulságait. Végezetül bemutatta, hogy Kanizsa tekintetében (sem) tudjuk a reformációt fix időponthoz kötni, sokkal inkább - a konfesszionalizáció tézisét felhasználva - a felekezeti elkülönülés évtizedes folyamatát, s a lassan kialakuló felekezetek egymás mellett élését hangsúlyozta.

Porubszky Ádám, a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportjának másik segédmunkatársa a Közép-Európa középkori történelmében oly meghatározó Cillei család megítélését mutatta be a magyar és a szlovén történetírásban. Magyar részről kiemelte a korabeli krónikák híradása kapcsán kialakult, és a XX. századig szinte egyedüli, végtelenül negatív képet, amit az elmúlt évtizedek kutatása kezd lebontani, árnyalni. Szlovén részről pedig részletesen bemutatta, hogy a nemzeti ébredés korában milyen fontos szerepet kapott a család megítélése, ugyanis a szlovén állam egyik előfutárát látták bennük, s a szlovén nemzeti zászlóra is felkerült a család jelképe. Ezt követően elemezte a kommunista korszak történetfelfogását, valamint az utóbbi évtizedek kutatási irányait.

A konferencia programja
Képek 1. 2. 3.
Képgaléria 1. 2.
Beszámolók: Újkor.hu