2017

2017. October 11.

A Fraknói Kutatócsoport első műhelyszemináriuma Pécsett – Interjú a Magyar Kurírban

2017. október 11-én a került sor az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport első műhelyszemináriumára a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A Kutatócsoport tagjainak közép és kora újkori témájú előadásai tantárgyi előadások formájában, graduális és posztgraduális egyetemi órák keretében hangzottak el. A professzionális akadémiai kutatás és az egyetemi oktatás interaktív kölcsönhatásának megteremtése kiemelt feladatunk.Az első előadó, a kutatócsoport vezetője, Tusor Péter volt, aki Fraknói Vilmostól napjainkig egy átfogó képet adott a vatikáni magyar kutatások állásáról, részletezve hogy ki, mikor, milyen témában kutatott a vatikáni levéltárakban, s rámutatva a Fraknói kutatócsoport előtt álló feladatokra. Ezt követően az előadók egy-egy témába mélyedtek el alaposabban. Fedeles Tamás az Apostoli Kamara 14. századi kollektorainak munkájába engedett betekintést. Nemes Gábor előadása középpontjában a győri egyházmegye Római Kúriával a középkorban fenntartott sokrétű kapcsolata állt. Lakatos Bálint szintén a középkornál maradva a pápai udvarban nyilvántartott precedencialistákat elemezte és az egyes követek között kibontakozó viták eldöntésének részleteibe avatta be a hallgatóságot. A következő előadó, Kanász Viktor, kora újkori témát hozott: Fráter György meggyilkolásának hátteréhez szolgált adalékokkal. Végül Kruppa Tamás Giovanni Argenti jezsuita páter művein és levelezésein keresztül vizsgálta politika és vallás kapcsolatát a 17. század eleji Erdélyben.Az egyetemi előadások egyben a Kutatócsoport programadó tanulmánykötetét mutatták be, amely „Magyarország és a római Szentszék. II: Vatikáni magyar kutatások a 21. században” címmel jelent meg és a Pécsen megrendezett VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, 2016. augusztus 23-án elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt eredményeit tartalmazza. A következő, 2. műhelyszeminárium időpontja: 2017. december 15. Az alkalom az érdeklődő szakközönség számára nyilvános.

Az alkalomból hosszabb interjút adtunk a MAGYAR KURÍRNAK a Fraknói Kutatócsoport céljairól, ötéves kutatási programjáról.

Képek

Program

 

2017. September 28.

Konferencia-előadások Pécsen

„Katolikus egyházi társadalom a 17. században” címmel rendezett tudományos szimpóziumot a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola. A rendezvényt Udvardy György megyéspüspök nyitotta meg. A Kutatócsoport részéről Tusor PéterMagyar prelátusok proszopográfiai forrásai a vatikáni levéltárban (1612–1711)” címmel tartott előadást. Az első szekció moderátora Rev. Gárdonyi Máté, a Fraknói Kutatócsoport külső tagja volt. Mind az előadás, mind a délelőtti szekciót követő élénk diszkusszió a szervezők jóvoltából online is elérhető: itt és itt.

Program

2017. September 27.

Habilitáció a PTE-en

2017. szeptember 27-én került sor a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájában (Középkori és Kora Újkori Történet Program) Kruppa Tamás, a Kutatócsoport tudományos főmunkatársa habilitációjára.

Az opponensek: Papp Klára (DE), Kalmár János (ELTE, EKF); a habilitációs bizottság elnöke: Sashalmi Endre (PTE), tagjai: Horn Ildikó (ELTE), Fedeles Tamás (PTE, MTA), Tusor Péter (PPKE, MTA), titkára: Végh Ferenc (PTE). A Bizottság 93%-os eredménnyel javasolta a dr.habil. (a „PTE habilitált tagja”) cím odaítélését a PTE Doktori Tanácsa és Szenátusa felé.
 

Meghívó

Képek

2017. September 24.

Pázmány Péterről az MTV-ben

Pázmány Péter pályájának alakulásáról szólhattunk az MTV "Történelem és irodalom mindenkinek" c. műsorában. Az felvétel szüneteiben arról beszélgettünk a szerkesztőkkel,  hogy jó lenne egy olyan műsorszám is, ahol a szakirodalomban – és így a felvezető kommentárokban – megjelenő tévedéseket gyomlálgathatnánk.

2017. September 19.

Gyöngyösi István, a katolikus barokk költő

Gyöngyösi István, a katolikus barokk költő – új kötet bemutatója az Eötvös József Collegiumban

Genezisét tekintve a kora újkori latin forrásfilológia és -textológia irányából kapcsolódtunk be a Kutatócsoport részéről Gyöngyösi István levelezésének és iratainak feltárásába és publikálásába. A kutatás nem várt egyháztörténeti eredményt is hozott.

A Balassi Kiadó immár húsz éves múltra visszatekintő Régi Magyar Könyvtár. Források című sorozatának legújabb kötetét mutatták be 2017. szeptember 19-én az Eötvös József Collegium Dísztermében. E sorozatában a kiadó már több alkalommal jelentetett meg a 17. századi költő, Gyöngyösi István műveit tartalmazó munkát. Ezúttal nem Gyöngyösi verseinek, irodalmi munkásságának, hanem levelezésének kiadására került sor: Gyöngyösi István levelei és iratai (Régi Magyar Könyvtár. Források 15), közreadja Jankovics József–Nyerges Judit–Tusor Péter, Budapest 2017 (Balassi Kiadó).

A hallgatóságot elsőként Horváth László, az Eötvös József Collegium igazgatója köszöntötte. Ezt követően Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója mondta el üdvözlő szavait, röviden visszatekintve a kiadó gondozásában 1998 óta eddig megjelent Gyöngyösi-kötetekre, majd az ismertetésre Tóth Zsombor irodalomtörténészt és Mihalik Béla Vilmos történész-levéltárost kérte fel.

Tóth Zsombor először röviden ismertette a közreadók Gyöngyösivel kapcsolatos korábbi munkásságát. Az ismertetés során elsőként kiemelte a kötet összeállítói által megrajzolt új Gyöngyösi István-képet, a kutatásoknak köszönhetően kiderült ugyanis, hogy a korábban kanonizálódott életrajz valójában több, egy időben és azonos területen, a vármegyei adminisztrációban tevékenykedő Gyöngyösi István életadatainak összemosásából jött létre. Ennek felismerésével sikerült kiszűrni több,  eddig tévesen vele kapcsolatba hozott történeti forrást, illetve életútjából eddig fontosnak hitt események estek ki, például az eddigi vélekedéssel ellentétben nem volt konvertita, egész életében katolikusként élt, nem számított vagyonos embernek, életét a familiárisi viszonyrendszer határozta meg. Kiemelte Gyöngyösi és Wesselényi Ferenc nádor közti bizalmas viszonyt, s annak lehetőségét, hogy néhány nádor neve alatt fennmaradt levelet Gyöngyösi írhatott, valamint Gyöngyösi kora újkori magyar értelmiségi szerepét. Bemutatójának végén kitért a biográfia és írás kapcsolatára, arra, hogy a költő irodalmi műveiben megtalálható események milyen kapcsolatban állnak az életrajzi adatokkal, valamint egy választott motívum kapcsán adalékkal szolgált Gyöngyösi műveltségének megismeréséhez.

Másodikként Mihalik Béla Vilmos ismertette a megjelent kötetet. Ő is kiemelte – elsősorban a költő katolikus vallására vonatkoztatva – az új életrajz fontosságát. Több levél tartalmi ismertetésén keresztül arra világított rá, hogy a kötetben kiadásra került források milyen fontos adalékai lehetnek a 17. század második fele egyháztörténetének. Véleménye szerint Gyöngyösi Gömör megyei alispánságában fontos szerepe volt katolikus voltának, mert megbízható személynek számított a Szepesi Kamara szemében, s talán szintén felekezeti hovatartozása játszhatott közre Jelenik Andrással szembeni birtokperében is. A főként egyháztörténeti szempontú válogatás után Mihalik kiemelte, a levelek ezen túl természetesen hasznos forrásai a kormányzattörténetnek, társadalomtörténetnek, valamint a mikrotörténeti kutatásoknak egyaránt.

A könyvbemutató második felében a kötet összeállítói szóltak néhány szót a megjelent kötettel kapcsolatban. Jankovics József rövid beszédében elmondta az eddig ismert Gyöngyösi-kép kialakulásának folyamatát. Ismételten összefoglalva az új eredményeket kijelentette: szükséges ezen új adatok fényében újra vizsgálat alá venni a költő életművét – kiemelve a nagyszombati tanulmányok jelentőségét –, mely lehetővé tenné a 17. századi költő irodalmi kánonba való beemelését is.

Végül Tusor Péter mutatta be néhány szóban a kötet elkészüléséhez vezető több mint húsz éves munkafolyamatot. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új Gyöngyösi-kép csak a kutatás közben rajzolódott ki, nem volt előre sejthető, hogy ilyen fontos eredménnyel zárul majd a vizsgálat. Mihalik Béla bemutatójára reagálva kiemelte, hogy az említett birtokperben Gyöngyösi katolikus voltán túl akár meghatározó szerepe lehetett Esterházy Pál nádornak is, aki a költőt nagyszombati közös tanulmányai során ismerhette meg. Zárásként kihangsúlyozta a könyvbemutatónak helyszínt adó Eötvös Collegium és az Irodalomtudományi Intézet közös szerepét, ami az egyetemi oktatás és az akadémiai kutatás kooperációjának eredményességét, sőt szükségességét modellezi.

Az eseményt lezáró szavaiban Soóky Andrea azt a reményét fejezte ki, hogy Gyöngyösi István a Balassi Kiadó egy másik sorozatában (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok) visszatérhet. Ahogy a kötetet bemutató szavakból láthatóvá vált a magyar történelem- és irodalomtudomány nemcsak egy újabb értékes forráskiadvánnyal lett gazdagabb. A frissen feltárt adatoknak, ismereteknek köszönhetően új kutatási terület nyílt meg a kutatók előtt eddig nem ismert szempontok bevonásával.

 

Meghívó

Képek

MP4

MK

2017. September 15.

Magyarország és a római Szentszék. II. kötet

Megjelent a Fraknói Kutatócsoport első, még a Lendület-program keretében előkészített kiadványa: Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században. A programadó kötet az ötéves kutatási periódusra tervezett fontosabb részprojektek előtanulmányait tartalmazza, hasonlóan öt évvel korábban napvilágot látott elődjéhez. A tanulmányok előadás formájában a pécsi egyetem bölcsészkarának dísztermében megrendezett „Vatikáni magyar kutatások a 21. században” c. szimpóziumon hangoztak el 2016. augusztus 23-án, a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus keretében (Kultúra- és tudományköziség. Magyarságtudomány a 21. században, Pécs 2016. augusztus 22–27.; program és részletes tudósítás: Kronológia, 2016. augusztus 23.).

A kötet szakmai bemutatójára a Fraknói Kutatócsoport 2017. október 11-én megrendezésre kerülő első műhelyszemináriumán kerül sor a PTE Inderdiszciplináris Doktori Iskolájában.

2017. September 10.

A Lendület-kutatócsoportról (2012–2017) és a vatikáni kutatásokról

Beszélgetés Erhardt Ágostonnal a Duna TV-ben tudományról, művészertről, benne a Lendület-programról és a vatikáni forrásokról (05.01 és 12.37 között).

2017. September 4.

2017. 08. 31. Előadások a veszprémi egyházmegye XVI. századi történetéről szóló konferencián

A püspökség Mohács utáni életének bemutatása érdekében rendezett egyháztörténeti konferenciát 2017. augusztus 30-31. között a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár.

A két napos konferencián Pietro Isvalies bíboros, veszprémi püspök címmel tartott előadást a Kutatócsoport munkatársa, Nemes Gábor, aki a VI. Sándor által 1500-ban bíborossá kreált spanyol származású Pietro Isvalies életét és 1500-1503-as magyarországi legátusi tevékenységét ismertette. Bemutatta a prelátus javadalmait, köztük a veszprémi püspöki működését (1503-1511), valamint kancelláriájának tagjait, akik között több neves személy, például Jacobus Piso és Vincenzo Baldi is megtalálható.

Kanász Viktor, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa is előadást tartott Kanizsa és a protestáns végvári társadalom a 16. században címmel, amely során bemutatta, hogy mikor és hogyan jelent meg Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya uradalmában a protestáns reformáció, ennek ellenére miként élt tovább évtizedekig a városban a katolicizmus, s a XVII. század elejére miért tűnt el a településen a protestáns vallásgyakorlat.

 

Program

Beszámoló

2017. August 11.

III. Fraknói Nyári Akadémia (Tihany–Veszprém, 2017. aug. 7–10.)

Idén harmadik alkalommal – augusztus 7. és 10. között – került megrendezésre a Lendület-program keretében életre hívott Fraknói Nyári Akadémia, ezúttal immár a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében. A tavalyi évhez hasonlóan ismét egy Balaton-parti település adott otthont az eseménynek, a helyszín ezúttal az északi part egyik gyöngyszeme, a tihanyi apátság volt, s az idei év középpontjába a Veszprémi Érsekség történetét állították a szervezők. Az idei évben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről is érkeztek oktatók és hallgatók. Az elmúlt évekhez hasonlóan Tusor Péter és Gárdonyi Máté voltak az Akadémia kurátorai, igazgatója pedig Kanász Viktor.

A négynapos Akadémián elhangzó előadások széles tematikával rendelkeztek. Tusor Péter megnyitó szavai után az első előadást Gárdonyi Máté tartotta Veszprémi egyházmegyei zsinatok címmel. Előadása a nemrégiben megjelent forráskiadványához kapcsolódóan elevenítette fel a veszprémi egyházmegyében megtartott egyházmegyei zsinatok, gyűlések, esperesi koronák történetének főbb vonásait.

Másnap délelőtt tartalmas szakmai program következett. A tihanyi kolostor falai közt elsőként Bácsatyai Dániel Az első magyar neposok címmel tartotta meg adatokban gazdag előadását. Kutatásai során a 13. századi magyarországi javadalmakra vonatkozó pápai kinevezéseket vizsgálta. Az összegyűjtött forrásanyag alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Királyság esetében nem volt általánosan jellemző a pápai kinevezés. Sokkal inkább olyan esetekben adatolható ilyen pápai döntés, amikor a kinevezendő egyházi személy már korábban is kapcsolatban állt Magyarországgal, de – mint például Báncsa nembeli István bíboros rokonainak esetében – a kinevezés összefüggésben állhat a bíboros és unokaöccsei között fennálló rokoni-bizalmi kapcsolatokkal is.

Ezt követően C. Tóth Norbert előadására került sor (Bakócz Tamás rokonsága). Elsőként vázlatosan megismerhettük a végül esztergomi érseki székig emelkedő Bakócz pályájának főbb állomásait. Az előadás célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék, miképpen volt képes Bakócz rokonainak köszönhetően növelni politikai és egyházi befolyását. Ennek különféle eszközeiként elsőként bemutatásra kerültek a rokonság házasodási szokásai. Ezt követően az előadó példákkal szemléltetve elmondta a birtoköröklés – szintén Bakócz által szabályozott – rendjét. Zárásként az előadó a család kutatásában rejlő további lehetőségeket villantott fel a hallgatóság számára. Majd a hallgatóság kérdéseire reflektálva érintette Bakócz Tamás nevének helyesírási problematikájánál (Bakóc vagy Bakócz), mely vitában ő az előbbi változat mellett foglalt állást.

Forgó András előadásában (A zirci apát és a veszprémi püspök kapcsolata a 18. században. Együttműködés és konfrontáció) Polány és Sóly falvak példáján két ellentétes eset kapcsán világította meg a két egyházi méltóság kapcsolatát. Míg Polány esetében a katolikus németek betelepítése után sikerült a református templomot és parókiát megszüntetni, addig Sólynál erre csak részben került sor (itt a fő konfliktust a helyi plébános kinevezésének joga váltotta ki). Az esetből az rajzolódik ki, hogy az ún. „ellenreformáció” tekintetében egyetértés volt az apát és a püspök között, bizonyos esetekben a püspöki ideál és a szerzetesi eszmény különbözőségei azonban konfrontációhoz vezettek. A két falu protestánsaival való eltérő bánásmód a települések vallási összetételének különbözőségével magyarázható: míg Polányban sok katolikus élt, Sóly döntő többsége református volt, s az utóbbi esetben a földesúr – zirci apátság – nem kockáztathatta meg jobbágyainak elköltözését.

A délután folyamán az Akadémia résztvevői a Tihanyi Bencés Apátságot járták be, ahol Barkó Gábor Ágoston szerzetes atya várta őket, s tartalmas előadásban ismertette a főbb tudnivalókat az Apátságról. Az Apátság történetét az alapítástól kezdve a modern korig bemutató vezetés során megtekintésre került az apátsági templom, az állítólag I. András király sírját őrző altemplom, a IV. Károly emlékszoba, valamint a pincében berendezett szerzetesek étkezési szokásait bemutató gasztronómiai kiállítás.

Este Korzenszky Richárd perjel atya tartotta meg előadását, amely a többitől eltérő módon nem egyháztörténeti, hanem irodalmi témájú volt (Az én Arany János-képem). Két vers – Vásárban, Ágnes asszony – részletes, mély elemzésének köszönhetően a hallgatóságnak lehetősége nyílt jobban megismerni a tizenkilencedik század egyik legnagyobb formátumú és hatású költő egyéniségét. A perjel atya személyes véleménye szerint Arany János ezért nagy költő, mert mindig van üzenete közönsége számára.

A harmadik nap délelőttjén Takáts István érseki kancellár előadását hallgathatták meg a résztvevők. A történelem értelme és a Gondviselés szerepe Jacques-Bénigne Bossuet-nél című nagyelőadás adoktori értekezésének főbb vonulatainak bemutatásából állt. A 17. században élt francia teológus korszakra gyakorolt hatása az előadó elmondása szerint magyar viszonylatban Pázmány Péterhez hasonlítható. Az előadásban Bossouet Discours sur l’Histoire universelle című művében megjelenő gondolatokat ismerhették meg a résztvevők. E mű célja elsősorban a francia dauphin uralkodásra való felkészítése volt, s olyan kérdésekre kereste a választ, hogy mire használ a történelem?, vagy, hogy az emberi viszonyok körülöttünk miért rendezetlenek? – noha keresztény gondolkodóként az Isteni Gondviselésbe vetett hitből fakadóan szükséges a világ dolgainak értelmes renddé szerveződése. Boussuet ez utóbbi kérdésre adott válasza az volt, hogy bizonyos nézőpontból igenis van rendezettség az események között, ez a nézőpont pedig a világ végén bekövetkező utolsó ítélet.

Ezt követően egy kerekasztalbeszélgetésre került sor Római tanintézetek szerepe az egyháztörténelemben és -oktatásában témával. Az előző előadáshoz kapcsolódva felmerült a történelemfilozófia egyetemi oktatásának, valamint a forrásolvasás szintén egyetemi keretek között történő hatékonyabb elsajátításának kérdésköre. Ez után Takáts István (Collegium Germanicum et Hungaricum) és Gárdonyi Máté (Pápai Magyar Intézet) római tanulmányaikat idézték fel a hallgatóságnak. Így megismerhetővé vált a két intézmény története, a két hely légköréből is megérezhettek valamit a résztvevők. Külön szó esett a latin nyelv oktatásáról, valamint arról, mennyiben és hogyan tudnak a hallgatók a helyi tudományos élet aktív részeseivé válni. Zárásként a világi hallgatók számára rendelkezésre álló lehetőségekről, ösztöndíjakról esett szó.

Az Akadémia utolsó napján a programok immár nem Tihanyban, hanem Veszprémben folytatódtak. A délelőtt folyamán a résztvevők megismerhették a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményeit. A könyvtárat Jámbor Tamás mutatta be, ismertetve a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által alapított intézmény történetét és magát a gyűjteményt is. Itt lehetőség volt néhány híresebb kódex, ősnyomtatvány, antikva kötet közeli megtekintésére, ezentúl a hallgatóság bepillanthatott a Könyvtár által őrzött székesegyházi kottatár gyűjteményébe is. A Levéltárban történő vezetést Karlinszky Balázs és Varga Tibor, a levéltár munkatársai tartották, előbbi főként a középkori, míg utóbbi az újabb korok gazdag levéltári forrásanyagát ismertette. Sor került a raktárhelyiségek bejárására, néhány híresebb irat megtekintésére, a résztvevők megismerhették a levéltár működését, a rendelkezésre álló levéltári segédleteket, levéltári kiadványokat, valamint az interneten található helyi adatbázisok használatát.

A Szaléziánum pincéjében elfogyasztott közös ebéd után Veszprém város legnevezetesebb épületeinek megismerésére került sor. Gárdonyi Máté vezetésével az Akadémián részt vevők a történelmi belvárosból indultak, ahol középkori legendák részletein keresztül megismerhették a legfontosabb információkat a Szent György Kápolna és a Székesegyház történetéről. Ez után a várat elhagyva felkeresték az ún. Margit-romokat, mely a középkorban elsőként a helyi begina közösség tulajdona volt, majd később a domonkos rendi apácák Szent Katalin kolostora, ahol gyermekkorában Árpád-házi Szent Margit is nevelkedett. A történelmi séta utolsó állomása a Veszprémvölgyi Kolostor volt, ahol sor került az Akadémia hivatalos lezárására is.

A rendezvényt az MTA, a veszprémi érsekség és a balatonkiliti plébánia támogatta. A szervezők remélik, hogy az elkövetkezőkben a Pázmány bölcsészkara is támogatni fogja a rendezvényt, mint egyik legnevesebb nyári szakmai rendezvényét.

                                                                                                                                                          (Horváth Terézia)

Magyar Kurír

Újkor.hu

Képek

Kubinyi András Történész Műhely

MP4, összefoglaló

MP4, Takács István előadása

 

 

2017. July 2.

LENDÜLET 2012. július 1. – 2017. június 30.

Az MTA támogatásával a PPKE-n 2012-től végzett 5 éves kutatómunkánk lezárult. 2017. július 1-jével MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportként folytatjuk tevékenységünket. A honlap (http://institutumfraknoi.hu/) szükséges átalakítása folyamatban.
 
Az elmúlt 5 év összefoglaló dokumentumai:
1. Az MTA Elnökének értékelése (2017. június 27.)
2. A Lendület-kcs. 5 éves kutatási jelentése
3. A Lendület-kcs. publikációinak jegyzéke
4. A Lendület-kcs. konferencia-előadásainak jegyzéke
5. Tudománykommunikáció – összegzés
 
Hivatalos bírálóink túlnyomó többsége érdemben, objektív értékeléssel és kritikával segítette munkánkat. Külön köszönettel tartozunk egyik, mind az öt évünket gondos figyelemmel végigkísérő bírálónknak. Megállapításai, gondolatai erős motivációt jelentettek a múltban, záróbírálatának sorai pedig a jövőre nézve teszik ugyanezt.

2017. June 13.

Interjú – MTV "Szemtől szembe"

Gárdonyi Máté, a Kutatócsoport szerződéses munkatársa beszélgetett az MTV "Szemtől szembe" c. műsorában a jelenkori keresztényellenség gyökereiről, sajátosságairól.

2017. June 11.

Interjú a Vatikáni Rádióban a Fraknói-Kutatócsoport megalakulásáról

2017. július 1-jével megkezdi működését a Lendület-programot folytató MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport. Terveiről, távlatairól és lehetőségeiről, a római Istituto Storico Fraknói újjáélesztésének fontosságáról beszéltünk a Radio Vaticana magyar adásában június 10-én. (Vö. MK is.)

2017. May 7.

A Lendület-kutatócsoport 5 évéről a Duna Tv-ben

A Kutatócsoport 2012–2017 között végzett munkájáról készített rövid összefoglalót a Duna Tv "Új nemzedék" c. műsora, Erhardt Ágoston szerkesztésében. Az első sugárzás 2017. május 7-én, de. 10 órakor volt. Megtekinthető itt (13.12-nél). Pillanatképek a forgatásról: 1. 2. 3.

2017. May 6.

WOLFGANG REINHARD Budapesten – A Lendület-Kutatócsoport utolsó rendezvénye

Május 2 és 6. között tartózkodott Budapesten a Kutatócsoport meghívására és vendégeként Wolfgang Reinhard. Előadását „Konfession und Konfessionalisierung. Der Stand der Diskussion” címmel május 3-án délután tartotta a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. Előadását Forgó András, a Pécsi Tudományegyetem docense fordította magyarra. Tanulmányváltozata magyar nyelven a Kutatócsoport kiadásában hamarosan napvilágot lát.
Reinhard professzor Lepold von Ranke és Max Weber óta német részről a legnagyobb hatást gyakorolta a történettudományra. Elutazása előtt Szabó Ágnes művészettörténész értő vezetésével megtekintette az esztergomi Bazilikát és gyűjteményeit.
 
Beszámolók, felvételek, képek az előadásról:
 
MTA.HUMTA.HU(Eng.)Újkor.huMKMTA BTK TTI
MP3
mp4 (werkfilm)
MP4
Galéria
Plakát1Plakát2MeghívóRefo500PPKE

2017. April 21.

X. BILK Konferencia

2017. április 21–22-én került megrendezésre az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport immár hagyományos éves konferenciája. A X., „Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon” című szimpózium munkájába az 5. szekció moderátoraként kapcsolódtunk be.

2017. April 20.

OTDK 2017, Pécs – Zsűri

Az idén Pécsen megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia munkálataiba – az egyetemi oktatás és kutatás szerves összetartozásának jegyében – a Kutatócsoport több tagja is bekapcsolódott: főszervezőként (Fedeles Tamás, a Humán Tudományi Szekció ügyvezető elnöke), illetve bírálóként és zsűritagként (Kruppa Tamás, Tusor Péter). Utóbbi tevékenység színtere a 16–17. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM tagozat volt. (Vö. Programfüzet, p. 2–3 és 56–57.)

2017. April 13.

Interjú – MTV "Szemtől szembe"

Jávor Miklós, a Kutatócsoport doktorandusza az M1 "Szemtől szembe" c. műsorában

2017. April 6.

Részvétel "Az Állami Egyházügyi Hivatal története..." c. konferencián

A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyen az egyházak feletti állami ellenőrzés-gyakorlás központi szervével, illetve annak országos és helyi működésével foglalkozó konferencia került megrendezésre 2017. április 5–6-án ("Az Állami Egyházügyi Hivatal története, működése és megnyilvánulásai"). A második nap az előadók sorában ott volt a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina és a kutatócsoport szerződéses munkatársa, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola docense, Gárdonyi Máté is.
Tóth Krisztina előadását Állami ellenőrzés-gyakorlás a Veszprémi egyházmegye felett: Prazsák Mihály feljegyzései, jelentései és beszámolói alapján címmel tartotta meg. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyházügyi főelőadója, illetve tanácsosa (1953–1956, 1961–1974) példáján keresztül mutatta be milyen jellegű információval rendelkezett az ÁEH a Veszprém megyei hitéletről, illetve azt, hogyan ültette át a Hivatal egyházpolitikáját a gyakorlatba helyi szinten. Három olyan dokumentumot elemzett, amelyek minderről általános képet adnak: járási és városi vagy községi tanács VB-k vezetőinek tartott eligazító összejövetelről készített feljegyzéseket 1963-ból, egy klasszikus, részletező jelentést 1964-ből és egy ugyanebből az évből egy hangulatjelentést. Továbbá egy konkrét áthelyezés – Boros Károly rezi plébános Alsópáhokra kerül vicarius adjutornak 1965-ben – szövevényes szálait követte végig, melyben rámutatott az ÁEH hivatali apparátusának nehézkességére, bürokratizmusára, és az ÁEH Katolikus Főosztálya vezetőinek, a megyei egyházügyi főelőadónak, valamint az ordináriusnak ebben betöltött szerepére.
A veszprémi egyházmegye területének szintén egy jelentős részét fedte le Somogy megye, amely egyházügyi főelőadóinak, Czár Lajosnak, illetve Werstroh Jánosnak a tevékenységéről A „kádári konszolidáció” a Somogy megyei egyházügyi főelőadó szemével című előadásában Gárdonyi Máté beszélt. Alapvetően ő is az állami ellenőrzésgyakorlás helyi, megyei eszközeit vette sorra, a papokkal történő foglalkozást, kapcsolattartást, a hitélet ellenőrzésének mikéntjét vizsgálta, valamint kitért az egyházi építkezések engedélyezésére is, amelyet a korszakban szintén a politikai céloknak rendeltek alá.
 
K é p e k
Program

2017. April 1.

Előadás a Prohászka Ottokár emlékkonferencián

Prohászka Ottokár kalocsai érsek halálának 90. évfordulója kapcsán rendeztek konferenciát 2017. április 1-jén a Központi Szemináriumban, ahol többek között a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is előadott: vatikáni levéltári kutatásai eredményét tárta a nyilvánosság elé. Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre (A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján) című előadásában először arra tért ki, hogy hogyan merült fel a kalocsai érseki utódlás kérdése sede plena, tehát még Várady Lipót Árpád életében, majd hogy milyen jelöltek jöttek szóba az érsek elhunytát követően. Megállapította, hogy 1922. szeptember 18-án merült fel először a kalocsai érseki szék utódlásának kérdése, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek a nunciussal folytatott beszélgetése során. Azonban ekkor a nuncius még csak felsorolta Prohászka ellen felhozott érveit, tárgyalásokba nem bocsátkozott, tekintve, hogy akkor Várady érsek még élt. 1923. február 18-ai elhunytát követően azonban a kérdés aktuálissá vált. Mivel ez volt az első olyan eset, amikor a király nélküli királyságban egy egyházmegye élére főpásztort kellett kinevezni és így a jövőre nézve is a püspökkinevezések terén valamiféle modus procedendit találni, különösen nagy hangsúlyt helyezett rá mindkét fél, hogy az ő álláspontja érvényesüljön. A kormány jelöltje kezdetben Prohászka Ottokár volt, de mivel a szentszéki visszajelzések alapján várható volt, hogy nem sikerül jelöltségét keresztülvinni, április végére Vass József lett. A kormányzó jelöltje hivatalosan szintén ő volt, nem hivatalos formában azonban Prohászka kinevezésének örült volna, melyet Schioppa nuncius 1923. május 2-ai jelentése is alátámaszt. A nuncius a kérdés szóba kerülése óta Zichy Gyula mellett foglalt állást. A Szentszék gondosan kikérte és összegyűjtötte több ember véleményét (Patrick Murray redemptorista rendfőnöktől és Włodzimierz Ledóchowski jezsuita rendfőnök, Szentiványi Róbert, Rott Nándor, Fischer-Colbrie Ágoston, stb.) és ezeket összegezte a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1923. május 23-ai ülésének előkészítő füzetében, melyben még Prohászka Ottokár neve is szerepelt jelöltként. Az ülés jegyzőkönyvében – többek között – a bíborosok egyenkénti állásfoglalása olvasható személyével kapcsolatban, de végül nem rá esett a választás, hanem Zichy Gyula pécsi püspökre. Végül Tóth Krisztina megállapította, hogy Prohászka nem pusztán Indexre került művei miatt, hanem korát meghaladó felfogása, illetve a Szentszéknek a püspökkinevezések kérdésében elfoglalt álláspontja (mivel Prohászka a kormány és különösen a protestáns kormányzó jelöltje volt, megválasztása esetén olybá tűnhetett volna, hogy prezentációs jogot adnak a kormánynak és az államfőnek) miatt nem lett kalocsai érsek.
 
Meghívó/Program
Magyar Kurír
Székesfehérvári egyházmegye
p ek

2017. March 18.

Collectanea Studiorum et Textuum, vol. 1.

Két éve került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában a Kutatócsoport új sorozata, a Collectanea Studiorum et Textuum bemutatására. Mostantól az első kötet elektronikus formában teljes terjedelmében hozzáférhető („Írom kegyelmednek, mint igaz magyar, igaz magyarnak”. Lippay György veszprémi, egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez [1635–1665]).

2017. March 10.

MTA-PPKE Fraknói Kutatócsoport, 2017–2022

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének döntése szerint – az MTA támogatott kutatóhelyi programja keretében – a Lendület-kutatócsoport 2017. július 1-től a következő 5 éves pályázati ciklusban folytathatja vatikáni, egyháztörténeti kutatásait. (Vö. még btk.ppke.hu)

2017. February 28.

MiÖG-recenzió a Cameralia-kötetekről

„…den Herausgebern den verdienten Applaus zu spenden” – zárul Herwig Weigl ismertetése és értő bírálata, mely a Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 124., 2016. évi évfolyamának 2. számában olvasható (447–449) a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 2014 novemberében publikált köteteiről (CVH I/9 és CVH I/10). Az 1854-ben alapított, a bécsi egyetemen működő intézmény szakfolyóiratában megjelent recenzió a Kutatócsoport munkájának rangos elismerése, vatikáni kutatásai nemzetközi recepciójának jele.

2017. February 2.

Cameralia Documenta Pontificia – online hozzáférés

A Collectanea Vaticana Hungariae többi kötetéthez hasonlóan mostantól a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 2014 novemberében publikált kötetei (CVH I/9 és CVH I/10) is teljes terjedelmükben hozzáférhetőek a világhálón, letölthető, kereshető formátumban.

2017. January 14.

Interjú – MTV MA REGGEL

 Beszélgetés Kanász Viktorral, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársával az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi cikkelyeiről (7.00-tól)