Collectanea Studiorum et Textuum I/2; II/1 – Bemutató Szombathelyen

2015. november 3-án délután került sor a MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport 2015-ben útjára indult Collectanea Studiorum et Textuum tudományos könyvsorozata két újabb kötetének bemutatójára (A Szombathelyi Egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idejénKatolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában. Tanulmányok és inventárium)

Az eseménynek a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium adott otthont. A rendezvény a Kutatócsoport és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szombathelyi csoportjának szervezésében Rétfalvi Balázs szombathelyi KÉSz elnök, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa levezetésével zajlott. Rétfalvi bevezető szavaiban felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az elmúlt év kutatásai mennyivel gazdagították az egyházmegye történetét, s e folyamat fontos állomásának nevezte e könyvbemutatót.

Őt követően Véghné Busics Hilda, az eseménynek helyt adó iskola igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, majd röviden ismertette volt diákjuknak, Tóth Krisztinának eddigi életpályáját, nem leplezett büszkeséggel bemutatva egykori tanítványuk tudományos munkásságát.

Rétfalvi ezt követően a rendezvényen megjelent Puskás Tivadart, Szombathely Megyei Jogú Város polgármesterét szólította az emelvényre, aki külön örömét fejezte ki, hogy Szombathelynek ilyen elhivatott fiataljai vannak. A polgármester felszólalásában köszönetet mondott a város múltjának még teljesebb megismertetéséért, mivel ahogy fogalmazott, a múltunk nélkül gyökértelenül élünk, és e nélkül nem lehet jövőnk sem.

Ezek után került sor Veres András szombathelyi megyéspüspök, a MKPK elnöke és a PPKE nagykancellárja köszöntő szavaira. A főpásztor beszédében reményét fejezte ki, hogy mostantól kezdve tovább bővül a Géfin Gyula (1889–1973) néhai pap-történész által megkezdett szombathelyi egyházmegye-történeti kutatás, és Tóth Krisztina könyve méltó folytatása Géfin munkájának. Veres püspök kifejtette, hogy ugyan igen nehéz objektív képet alkotni az egyház XX. századi történelméről, mégis – széleskörű forrásismerettel és empátiával felvértezve – erre kell törekedni a kutatóknak. Veres András püspök fontosnak tartotta hangsúlyozni azt, hogy az egyház a társadalomban él, s annak szerves része. Így a történelem során is az egyház és a társadalom nem egymással párhuzamosan létezett, hanem átszőtte egyik a másikat, s így a két területet utólagosan elkülöníteni, az egyháztörténetet a társadalomtörténetből „kizárni” nem lehet. Különösen igaz ez a II. Vatikáni Zsinat korszakalkotó idejére, ugyanis a Zsinat minden pozitív és negatív hozadéka a mai napig meghatározza a katolikus klérus és társadalom mindennapjait.

A PPKE nagykancellárját követően Gárdonyi Máté a Veszprémi Hittudományi Főiskola docense, siófok-kiliti plébános kapott szót, aki Tóth Krisztina művének (CST I/2) bemutatására vállalkozott. Gárdonyi mondandója elején hangsúlyozta, hogy Szombathely főpásztorához hasonlóan ő is Géfin méltó folytatásának tekintette a megjelenő Grősz-kötetet. Az egyháztörténetírás szempontjából fontosnak nevezte, hogy egy „vidéki” egyházmegye működéséről kapunk átfogó képet azzal, hogy Grősz József életének egy eddig kevésbé kutatott időszaka kerül a könyvben tárgyalásra. Nagy erénynek nevezte, hogy a szerző Szombathelytől kezdve Kalocsán, Esztergomon, Vasváron és a Vatikánon át számtalan helyen kutatott, így mély forrásismeretről tett tanúbizonyságot, és a Vanyó Tihamér (1905–2005) bencés történész által lefektetett egyházmegye-történetírás módszertanát felhasználva nem pusztán püspökéletrajzot írt, hanem egy átfogó, a z egyházmegye gazdasági, oktatási, gyülekezeti életét is bemutató művet alkotott.

Gárdonyit követően Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa mutatta be a Kutatócsoport másik kötetét (CST II/1). Mondandója elején külön örömét fejezte ki, hogy fiatal, a történészi pálya kezdetén álló szerzők írásait tartalmazza a könyv. Ezt követően részletesen mutatta be a kötet egyes tanulmányait. Gárdonyi Máté bevezető tanulmányában (Teológiai szempontok a magyar katolikusok kommunizmus alatti történetéhez) teológiai szempontok szerint vizsgálta a szocialista magyar állam katolikusokra irányuló hatását, és a kor marxista és katolikus filozófiájának közeledési kísérleteit.

Szabó az ezt követő hat tanulmányt két nagyobb blokkra osztva fel egyenként mutatta be. Az első három tanulmány rendhagyóan egy-egy zsinaton részt vevő főpásztor munkásságát eleveníti fel. Rétfalvi Balázs tanulmányában (Kovács Sándor szombathelyi püspök a II. Vatikáni Zsinatin) Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök működését vizsgálta, különös figyelmet szentelve annak zsinati részvételére. Külön feltárja írásában azt, hogy az állam hogyan próbálta meggátolni a zsinati atyáknak a Rómába való kijutását.

Mindezeket követte a Kutatócsoport gyakornokának, Sági Györgynek Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó, utóbb érsek működését bemutató tanulmánya (Brezanóczy Pál útkeresése Egyház és pártállam között). Sági írása kapcsán Szabó kiemelte, hogy a szerző kutatásai során az írott források felhasználása mellett az egykori főpásztor családtagjait is megkereste, és az ő visszaemlékezéseik segítségével sokkal árnyaltabb képet adhatott. Külön foglalkozott a néhai egri főpásztor ügynök voltából származó lelkiismereti válságával is.

Klempa Sándor Károly veszprémi apostoli kormányzó zsinati működésének egy szeletét tárta fel Tóth Krisztina Klempa közel harminc oldalas, eddig kiadatlan, páratlanul érdekes és komoly forrásértékkel bíró visszaemlékezésének közlésével („Vigilate et orate semper!” Klempa Sándor Károly beszámolója a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakáról).

Áttérve a kötet második blokkjára, Jávor Miklós tanulmánya (Katolikus és protestáns „békeszervezetek” és „béketevékenység” a Kádár-korszakban) kapcsán Szabó Csaba méltatta, hogy a szerző sikeresen választotta el egymástól a „békeszervezetek” tekintetében is teljesen eltérő Rákosi- és Kádár-korszakot. Így a „békeszervezeteiből” illetve „béketevékenységéből” kiindulva sikeresen mutatta be a diktatórikus rendszer két arcának az egyházak irányában mutatkozó különbözőségét, az egyházak pártállami értelmezését.

Beke Péter tanulmányában (Az Állami Egyházügyi Hivatal Szolnok megyei tevékenysége az 1970-es években) mutatta be, hogyan jutottak le az felső direktívák az egyes régiókba, jelen esetben Szolnok megyébe. A Zsinat hatásait figyelembe véve vizsgálta a szerző a terület hitéleti változásait katolikus és protestáns viszonylatban egyaránt.

Az utolsó, Benyhe Bernát tollából származó tanulmány (A Bulányi György-féle Bokor közösség, a kommunista pártállam és a magyar katolikus hierarchia) Bulányi György piarista szerzetes és a hozzá kapcsolódó Bokor közösség működését tárja elénk. Szabó Csaba e tanulmány kapcsán kiemelte, hogy a témát, annak máig érzelmeket felkavaró volta miatt – lévén Bulányi csupán 2010-ben hunyt el – feldolgozni igen nagy kihívás, ám Benyhe jól oldotta meg a feladatot.

A kötet végén található a Tóth Krisztina által összeállított inventárium (A magyar zsinati atyák levéltári anyagának kutatása), amely a II. Vatikáni Zsinaton részt vevő zsinati atyák Zsinatra vonatkozó levéltári lelőhelyét közli kiterjedt, jórészt Pázmányos hallgatók által teammunkában végzett gyűjtés eredményeként. Mindezek után Szabó Csaba ismételten gratulációját fejezte ki, hogy fiatal pályakezdő kutatók munkája kerülhet ez alkalommal a tudományos közösség kezébe.

A kötetek bemutatását követően Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője és a PPKE BTK docense röviden összefoglalva ismertette a 2012 óta működő „minikutatóintézet” létrejöttét és munkáját, kitérve a Lendület-program Pálinkás József egykori kecskeméti piarista diák általi életre hívásának hátterére. Továbbá szót ejtett a Kutatócsoport Collectanea Vaticana Hungariae és az idén meginduló Collectanea Studiorum et Textuum sorozatokban publikált eredményekre. Megemlítette, hogy Rétfalvi Balázs jóvoltából nemsokára újabb szombathelyi vonatkozású eredmény várható: Kovács Sándor főpásztorsága első évtizedének módszeres feldolgozása. Végül hangsúlyozta, hogy a közelmúlt egyháztörténetét ideje végre kiemelni a zsurnaliszta, ügynökközpontú hozzáállásból, hiszen a komplex, letisztult megközelítés csak komoly tudományos felkészültséggel lehetséges. E felkészültség biztosítása a katolikus egyetem fontos feladata – húzta alá.

A rendezvény zárásaként Török József teológus-egyháztörténész, a PPKE HTK professzora, a Kutatócsoport szenior kutatója és tanácsadója lépett a pulpitusra, és az elmúlt tíz év eredményei felett érzett örömének adott hangot. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Veres András megyéspüspök továbbra is figyelemmel fogja kísérni a Kutatócsoport munkáját, és az Egyetem nagykancellárjaként támogatni fogja egyháztörténeti kutatásait és egyetemi oktatói tevékenységét, mely az utóbbi két évben sajnálatosan háttérbe szorult az Egyetem bölcsészeti karán.

A rendezvényt végül fogadás és kötetlen szakmai diskurzus zárta.

Sági György–Kanász Viktor

 

Meghívó; Plakát
Beharangozók (válogatás): nyugat.hu; martinus.hu; szombathely.hu; eke
Beszámolók: vaskarika.hu; vaol.hu; Magyar Kurír; SzTV; Szombathelyi Egyházmegye; Egyháztörténeti Szemle
mp4
Képek